Palackozott gáz konvektor gázáramlása

A nappali szoba fűtésének kérdését számos különféle készülék oldja meg, amelyek egyedi kialakításuk és működési elvük egyediek. Tehát vidéki házak és vidéki házak fűtésekor a gázfogyasztás szempontjából a palackozott gáz konvektorát szolgálja a legmegfelelőbben.

A palackozott gázon működő gázkonvektor működése a konvekció jelenségén alapszik - a belső hőnek a folyadék- vagy gázáramok által a környezetbe juttatásának folyamata.

Miből áll az eszköz

Az egység működési elvének megértéséhez tudnia kell, hogy milyen szerkezeti részletek tartalmazzák:

1. Gázégő. Ebben a szállított gázt elégetik, és a kapott hőt átviszik a hőcserélőbe;
2. Hőcserélő. A légtömegek ide kerülnek, majd felmelegsznek;
3. Vezérlő modul. Itt a hőmérséklet-szabályozás és a gázellátás mennyiségének szabályozása;
4. Kémény vagy koaxiális cső. Innentől kezdve az égéstermékek kerülnek a külső környezetbe.
5. Ház.

A működés elve és a megkülönböztető jellemzők

A levegő melegítése a konvektorban a hőcserélőn belüli levegőmasszák kényszer vagy természetes konvekció hatására bekövetkező mozgásának következménye. A fűtőberendezés működését általában a következőképpen lehet leírni:

1. A gáz a vezetéken vagy a csatlakoztatott hengeren keresztül az égőbe kerül, ég a hőcserélőn és melegíti azt;
2. Az alulról a hőcserélőbe jutó hideg levegőt egy speciális ablakon vagy ventilátoron keresztül melegítik és ürítik;
3. Egy kipufogócsonk késlelteti az égéstermékeket, és a kéményen vagy a koaxiális csövön keresztül szabadon bocsátja őket. Innentől az oxigént szintén fordított sorrendben szállítják, amely az égési folyamat fenntartásához szükséges.

Az összes gázkonvektor ezen alapelvekre épül.

Figyelem! Különböző műszaki megoldásokat és új tervezési funkciók kifejlesztését tervezték a munka minőségének javítása és az eszköz körének kibővítése céljából.

A fűtőberendezések piaca széles gázmelegítők széles választékát kínálja, amelyek bizonyos szempontból különböznek egymástól. Gázkonvektor kiválasztásakor figyelembe kell vennie a következő kritériumokat:

1. Anyag, amelyből a hőcserélőt gyártják. Az egység teljes élettartama attól függ, hogy milyen anyagból készül a hőcserélő. A fő anyagok acél és öntöttvas. Az acél hőcserélővel rendelkező modellek olcsóbbak, mint az öntöttvas társaik. Ennek oka az acél alacsony rozsdaállósága és a gyártási folyamat egyszerűsége. A készülék megfelelő működése öntöttvas hőcserélővel garantálja a folyamatos működést 40-50 évig.
2. A kibocsátott hőmennyiség. A számításból ki kell választani egy konvektorot, amely átlagosan 10 m² 1 kW hőenergia szükséges. Minél nagyobb a helyiség területe, annál nagyobb a hatékonyság értéke és a keletkező hőmennyiség.
3. Az égési kamra típusa. Az égési kamra számára két lehetőség van: zárt és nyitott. Ma inkább a zárt típust részesítik előnyben. A zárt és nyitott közötti különbség az, hogy az első esetben kémény helyett koaxiális csövet használnak. Ez lehetővé teszi, hogy az égéstermékeket az utcára hozza, és friss levegőt szívjon be az égő működéséhez. Egy ilyen technikai megoldás jelentősen növeli az eszköz költségét. A szokásos változatban a cső helyett egy normál kéményet használnak, amely eltávolítja a széndioxidot a külső oldalról, és friss levegőt biztosít a helyiség szellőztetésével.
4. Energiajellemzők. A természetes tüzelőanyagok elégetése során keletkező hőmennyiség összetételétől és kémiai tulajdonságaitól is függ. A legnagyobb igény a cseppfolyósított propángáz.
5. Szerelési módszer. A beszerelési módszer szerint minden modell felosztható padlóra és falra. Az első típust megnövekedett súly jellemzi, mivel meglehetősen terjedelmes hőcserélővel rendelkeznek. A falra szerelhető konvektor kevesebb súlyú, mint a padló, kevesebb helyet foglal el, és 10 kW teljesítményig terjed.
6. A konvekció típusa. További ventilátorok használata a tervben megnöveli a meleg levegő tömegének terjedési sebességét a helyiségben. Itt aktiválódik a kényszerkonvekció elve, amikor a ventilátorok mesterségesen mozgatják a levegőt a hőcserélőben. Természetes konvekcióval a fűtési sebesség alacsony, azonban a készülék működése gyakorlatilag nem hallható, kiküszöböli a hallásból esetlegesen irritáló hangokat.
7. Az eszköz működési vezérlésének automatizálása. Sok modern gázkonvektor elektronikus vezérlőberendezéssel van felszerelve. Ezek segítségével beállíthatja a levegő hőmérsékletét és beállíthatja a kívánt fűtési módot.

Fontos! A vásárlás előtt egy gázkonvektor kiválasztásakor ellenőrizze a kémény vagy a koaxiális cső szervizelhetőségét. Az ellenőrzés során nem szabad észlelni látható mechanikai sérüléseket vagy azok jeleit.

A teljesítmény és a gázáram kiszámítása számos paramétertől és tényezőtől függ, mind a készülék jellemzőivel, mind a környezeti feltételekkel kapcsolatban.

Teljesítmény

Van egy speciális formula, amely lehetővé teszi a gázkonvektor átlagos teljesítményének kiszámítását. A következőképpen néz ki: P = k * S, ahol:

• P számosságú;
• k egy olyan együttható, amely figyelembe veszi a rendszer típusát és az üzemeltetési feltételeket. Korrekciós tényezőnek is nevezik;
• S a szoba területe.

A ballonfűtés k értékét 0,1-nek veszik. Ha a helyiség egyetlen hőforrása egy gázkonvektor, akkor ez az érték 0,12. Az ellenőrző pontokban és a ritkán látogatott helyiségekben az együttható 0,15.

Fogyasztás

A gázáram kiszámításakor a következő paramétereket kell figyelembe venni:

• szoba mérete;
• üzemmód;
• hőszigetelés.

Tehát a konvektor működése során 1 kW kimeneti teljesítményre általában 0,11 m³ földgáz vagy 0,09 kg palackozott gáz (a mi esetünkben).

Fontos! Ha elemezzük a számításokat, akkor kiderül, hogy az elektromos konvektorok energiafogyasztása jóval magasabb, mint a speciális csővezetéken keresztül gázt fogyasztó gázkonvektorok fogyasztásánál, ami ezek megkülönböztető előnye.

A palackozott gázkonvektorok használatának előnyei azonban elhanyagolhatóak az energiafogyasztás szempontjából. Az ilyen eszközöket javasoljuk a helyiségek önálló hőellátására.